Élő szó sorozat.
<< előző
következő >>
A menyasszony látás. Isten leleplezése. Oroszlán Júda. Isten átváltoztató ereje. Vajúdás. Szomjúság.
A menyasszony látás.
William Branham.Olvassa el a teljes történetet...
Vajúdás.Figyeljetek most. Figyeljetek. A Biblia mondja, hogy az Ő felesége elkészítette magát az idők végén. Hogyan készítette el magát? Hogy feleség legyen. És milyen ruha volt rajta? Az Ő saját Igéje. Az Ő igazságába öltözött fel. Erről van szó, látjátok? Látomások. Figyeljétek meg. Ezzel fejezem be. Csak még egy dolgot szeretnék elmondani, mielőtt befejezem. Ez volt az oka annak, hogy erről beszéltem. Nálam itt van az “Így szól az Úr”. Ha ezt egy ember anélkül mondja, hogy... Ha csak a saját elgondolása szerint mondja ezt, akkor az illető egy képmutató. Megérdemli, hogy a pokolba menjen, amiért ilyet tesz. Így van. Ha csak próbál összegyűjteni egy csoportot, hogy megtévesszen olyan remek embereket, mint akik itt ülnek; akkor ő maga az emberi testbe bújt ördög. Isten soha nem tisztelné őt. Gondoljátok, hogy Isten tisztelné az ördögöt, vagy egy hazug embert? Soha. Látjátok, sokaknak elmegy ez a feje fölött és nem értik meg, de Ő kihozza közülük a választottakat.
Nézzétek csak meg a prófétákat végig a korokon, és hogy hogyan vette Ő ki a választottakat. Nézzétek csak meg, hogy még a reformáció előtt is például a római katolikus egyház máglyán égette meg Jeanne d'Arc-ot, mert boszorkánynak mondta őt. Később rájöttek, hogy mégsem boszorkány, és szentté avatták. Persze bűnbánatot tartva kiásták annak a papnak a testét és a folyóba vetették, de ez mégsem rendezi el a dolgokat Isten könyveiben. Nem bizony! Szent Patrikot is annak nevezték, pedig úgy eretnek ő, mint ahogy én az vagyok. Látjátok, megfigyelhetjük... Nézzétek meg a gyermekeit, nézzétek meg a helyzetét, nézzétek meg a meggyilkolt emberek számát, nézzétek meg, hogy hányan haltak mártírhalált, mert megölték őket. Látjátok, nem úgy van az. Attól, hogy az emberek mondanak valamit, még nem úgy van az. Amit Isten kimond, csakis az bizonyítja az igazságot. Minden dolgot csak az bizonyít. Tartsátok meg azt, ami jó.
Néhány hónappal ezelőtt éppen a házból léptem ki, amikor egy látomásom volt. És mondom mindenkinek, hogy éveken át az Úr csak akkor engedte meg, hogy “Így szól az Úr”-t mondjak, amikor az meg is történt. Akik tudják, hogy ez az igazság, jelentkezzenek. Tud-e valaki mást mondani? Ez az igazság. Ne a hírnököt nézzétek, hanem az üzenetet. Mert az a lényeg. Nem a hírnök. Ne a kis kopasz férfit tartsátok szemmel, mert ő is csak egy ember: mindannyian ugyanolyanok vagyunk. Azt nézzétek, hogy mi történik meg. Az tesz bizonyságot róla. Engem magával vitt valaki. Tudom, hogy az emberek mindenféléket beszélnek, amiből nagyon sok dolog nem úgy van. Én nem felelhetek azért, amit mások mondanak. Azért kell felelnem, amit én mondok. És csak azt tudom megmondani, hogy ez az igazság-e vagy sem, ezért vagyok felelős: nem pedig azért, amit mások mondanak. Senkit nem ítélhetek meg. Nem ítélni lettem elküldve, hanem hogy az üzenetet hirdessem.
A gyülekezetről kellett egy “bemutatót” látnom. Valaki, akit nem láttam, magával vitt engem és leültetett egy emelvényre. Gyönyörű szép zenét hallottam. Odanéztem, és... Egy egész sereg fiatal hölgy jött arra - úgy 18-20 évesek lehettek. Tökéletesen a zene ritmusára meneteltek, hosszú hajuk volt és különféle ruhák -a nemzeti öltözékeik- voltak rajtuk. Bal oldalról jöttek errefelé, és figyeltem őket. Aztán meg akartam nézni, hogy ki beszél hozzám, de senkit nem láttam. Ezután hallottam, hogy egy rock-and-roll együttes jön. Jobbra fordultam és láttam, hogy errefelé jönnek a világ gyülekezetei. Néhányuk... Mindegyikük zászlót vitt magával, mutatva, hogy honnan jöttek: az egyik legvisszataszítóbb kinézetű dolog volt ez, amit valaha is láttam. Amikor pedig az amerikai gyülekezet vonult fel, az volt a legutálatosabb dolog, amit életemben láttam! A mennyei Atya a bírám. Felhasított szoknya volt rajtuk, mint a bárpincérnőknek. Itt hátul semmi nem takarta őket, hanem felemelték a szoknyájukat a kezükkel. Mintha riszálva magukat mentek volna: ki voltak festve, le volt nyírva a hajuk, cigarettáztak és csak úgy vonaglottak, miközben a rock-and-roll ütemére meneteltek. Azt mondtam: - Ez az Egyesült Államok gyülekezete? A hang pedig válaszolt: Igen. Ahogy elmentek mellettünk, a ruhájukat fel kellett tartaniuk és mint egy papírtáblát maguk mögé engedniük, amikor mellettünk haladtak el.
Sírni kezdtem. Azt gondoltam: “Ez lett a munkámból, mindenből, amit megtettem... Mindenből, amin mi, prédikátorok, együtt munkálkodtunk...” Testvérek, nem tudom, hogy ti mennyit hisztek el ezekkel a látomásokkal kapcsolatban, de számomra ezek az igazság. Mindig az igazságnak bizonyultak. Amikor mindezt láttam és tudtam, mi történik, a szívem majd megszakadt belül: “Mit tettem? Hol rontottam el?” Azt gondoltam: “Miért adtál egy látomást nem is olyan régen, amiben magamat is ott láthattam?” Azt mondtam: - Ők is meg lesznek ítélve? Ő azt mondta: “Pál apostol csoportja is meg lesz ítélve.” Azt mondtam: - Ugyanazt az Igét prédikáltam, amit Pál. (A keresztény üzletemberek cikket is írtak róla.) Azt mondtam: - Miért? Miért lettek ilyenek? És láttam, amint egy tucat örömlány vonul fel előttünk: mindannyian olyan öltözékben, és a nevük az volt, hogy: az Egyesült Államok szépe. Majdnem elájultam.
Közvetlenül ezután újra meghallottam azt a gyönyörűséges zenét és láttam, hogy újra arra jön az a kis csoportnyi menyasszony. A hang azt mondta: “Ez lesz viszont a végeredmény.” És ahogy a kis csoport elment előttem, pontosan olyanok voltak, mint az első csoport. Isten Igéjének az ütemére meneteltek és szépen mentek tovább. Amikor ezt láttam, mindkét kezemet felemelve ott álltam és sírtam. A látomás végeztével ott álltam a tornácunkon és a mezőt néztem. Mit jelent ez? Hogy ugyanolyan lesz a menyasszony, ugyanaz a fajta, ugyanabból az anyagból felépülve, mint amilyen először volt. 144 Most olvassátok el a Mal 4-et és lássátok meg, hogy nem olyan üzenetünk lesz-e az utolsó időkben, amely a gyermekek szívét az atyákéhoz fordítja: szóról-szóra vissza az eredeti pünkösdi üzenethez. Testvérek, itt volnánk! 145 Ennek a gyülekezetnek egy jelet kell kapnia. Az utolsó jel pedig, amint azt az Igében látjuk... Látjátok, a nagy szülési fájdalmak ebben a laodiceai korszakban voltak meg. A gyülekezet ismét egy szülésen megy keresztül.
Soha többé nem lesz már egy újabb szervezet. Mindenki tudja, hogy valahányszor egy üzenet kiment... Kérdezzétek meg a történészeket. Miután egy üzenet kiment, egy szervezet nőtt ki belőle. Alexander Campbell, Martin Luther és a többiek: mindegyikből szervezetet csináltak. Általában egy üzenet csak kb. három évig megy: ez egy ébredés. Ez az üzenet pedig már 19 éve megy, és mégsem lett belőle szervezet. Miért? Mert a hüvely volt az utolsó. A végnél vagyunk. 147 Látjátok-e a vajúdást? Látjátok-e, hogy mi a baj? Csak a maradék fog kijönni. Csak a maradék lesz kihozva. Ezért kiabálok, erőlködöm és erőltetem ezt. Félreteszem az emberek tetszését ezen a földön, hogy Isten tetszését nyerjem meg. Ezért megyek tovább csak az Ő Igéjében. 148 A gyülekezet vajúdik. Ez a probléma. Szülni fog. Választania kell. A kézírás ott van a falon. Látjuk, hogy a világnak már nincs sok ideje hátra. Így igaz. És látjuk a gyülekezetet: annyira romlott, hogy már neki sincs sok hátra. Mindent áthatnak a szülési fájdalmak: a világot és a gyülekezetet is. Új világnak és új gyülekezetnek kell születnie a millenniumra. Ezt tudjuk.
Figyeljetek. Isten megadja a gyülekezetnek -és most nagyon figyeljetek, mert ezzel befejezem- az utolsó jelet. Az utolsó üzenetet, az utolsó jelet. Az utolsó jel pedig nem más, mint hogy neki ugyanolyan állapotra kell eljutnia, mint amilyen kezdetben volt. A világ, a gyülekezet... Figyeljétek meg, hogyan volt kezdetben, éveken keresztül Malakiástól Jézus idejéig. Nézzétek meg azokat az éveket, nézzétek végig azt az időszakot és nézzétek meg azt a romlottságot. Nézzétek meg a földet, hogy milyen: mint Nóé idejében, stb. Ugyanolyan állapotban kell lennie, és mi ezt látjuk magunk körül. “Amint az Nóé napjaiban volt...” Látjuk, hogyan állnak össze a dolgok.
Olvassa el a teljes történetet... Vajúdás.
